English (UK)Magyar (HU)
TEACHER TRAINING CENTER
free templates joomla

A Tanárképző Központ története

Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Tanárképzó Központ, Veszprém A mai Tanárképző Központ jogelődje, a Pedagógia-Pszichológia Tanszék 1991-ben alakult meg Dr. Orosz Sándor vezetésével.

A mai Pannon Egyetem tanárképzésének pedagógiai-pszichológiai programja a tanszék alakulásának idején jelentősen eltért a hazai pedagógusképző intézmények programjától speciális pályaszocializációs irányultságával. A hagyományos elméleti és gyakorlati tárgyak mellett a pályaszocializációt szolgáló tantárgyi blokkban az önismereti gyakorlat, a pedagógiai helyzetgyakorlat és az esetmegbeszélő gyakorlat a képzés kötelező tartalmi elemeként szerepelt. A kilencvenes évek elején a kiscsoportos lélektani munka alkalmazása szakmailag nagy kihívást jelentett a tanszéknek, mivel a hazai pedagógusképzésben minden hallgatót érintő módon először került alkalmazásra.

1996. július 1-jén a tanszék vezetését Dr. Orosz Sándor nyugdíjba vonulása után Dr. Galicza János egyetemi docens, a neveléstudományok kandidátusa vette át. A tanszéki munka változatlan szemlélettel folytatódott. A tanszék koncepcióját a 111-es Kormányrendeletben leírt tanári képesítési követelmények 1997-ben megerősítették, mivel a kiscsoportos személyiség- és képességfejlesztő munkát hivatalosan is a pedagógusképzés kötelező részévé tette.

2001. május 1-je óta a Pedagógia-Pszichológia Tanszéket Dr. Horváth H. Attila egyetemi docens, a neveléstudományok kandidátusa irányította. A tanárképzés megőrizte korábbi karakterét, azaz a gyakorlatorientáltságot és a pályaszocializáció kiemelt szerepét. Ez az irány gazdagodott a bolognai folyamatra való felkészülés során a pedagógus-kompetenciák fejlesztésének középpontba helyezésével. E törekvés szellemében készítettük el közösen a pápai székhelyű Pedagógiai Kutatóintézet munkatársaival a pedagógia alapszak akkreditációs anyagát.

Míg a kilencvenes évekre, továbbá az ezredfordulóra a képzési területek bővülése és a képzési tartalmak kialakulása jellemző, addig a 2000-es évek második felében a tanárképzés átalakulása dominált, ezen túl fontos tendenciának bizonyult, hogy a veszprémi tanárképzés egyre fokozottabb szerepet vállalt a hazai és nemzetközi kutatásokban, a szakmai kommunikációban. A bolognai rendszer bevezetése döntő szerepet játszott a pedagógusképzés újradefiniálásában.

2006-ban a Pedagógia – Pszichológia Tanszék a Pedagógiai Kutatóközponttal és az Értékközvetítő Pedagógiai (ÉKP) Központtal létrehozta a Neveléstudományi Intézetet, amelyen belül új név alatt, Tanárképző Központként működött tovább. A Központ az egyetemen belüli partneregységek közreműködésével elkészítette a tanári mesterképzési szak nappali és levelező tagozatos tantervét, amelyet a Magyar Akkreditációs Bizottság 2007 novemberében hagyott jóvá.

A Pedagógia-Pszichológia Tanszéken, majd utódján, a Tanárképző Központban jelentős kutató és fejlesztő tevékenység folyt, illetve folyik. Ezek a kutatások egyénileg, valamint kutatócsoportokban valósulnak meg, a 2000-es éveket a helyi tanárképzés hagyományaiból adódóan a pályaszocializációs, pszichológiai és kommunikációs vizsgálatok határozták meg.

A Tanárképző Központ vezetői:

  • Dr. Horváth H. Attila, 2001 - 2007.

  • Dr. Vass Vilmos, 2007 - 2009.

  • Dr. Poór Zoltán, 2009 - 2012

  • Dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyási Mária, 2012-2013.

  • Dr. Horváth H. Attila, 2013-2015.

  • Köcséné dr. Szabó Ildikó, 2015-2018.

  • Dr. Ollé János, 2018-

  

JELENTŐSEBB  KUTATÁSAINK, PÁLYÁZATAINK, KONFERENCIÁINK:


OTKA: A tanulók erkölcsi ítélőképességének vizsgálata.

A pedagógusképzésben lélektani csoportmunkával foglalkozó szakemberek országos konferenciáját Balatonalmádiban. A résztvevők kérésére megalakult a Balatonalmádi Pedagógus Pályaszocializációs Műhely.

A hagyományos és a bátorító pedagógiai kommunikációs stílus összehasonlító elemzése, a megküzdési stratégia koragyermekkori emlékekben történő megjelenésének, illetve az elvált családokban felnőtt serdülőkorúak életstílusának vizsgálata (Szélesné dr. Ferencz Edit).

A Tanárképző Központ – az Educatio Kht. által támogatott – kutatása a Nemzeti Alaptanterv implementációjához és az NFT 1. HEFOP 3.1.1. hazai programfejlesztéshez kapcsolódóan a Kompetencia alapú fogalmi háló készítése és fejlesztési képességek analizálása és a Pedagógus szerep a kompetencia alapú képzésben – professzió térkép készítése című munkák voltak. Kiemelt kutatás volt a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen – az Oktatásért Közalapítvány Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások által támogatott – A tartalmi szabályozás meghatározó elemei, a tantervi paradigmák komparatisztikája elnevezésű kutatás, melyben veszprémi részről Dr. Vass Vilmos volt a meghatározó szereplő.

Számos programban részt vett a Tanárképző Központ, mely a közoktatásban lezajló fejlesztéseket, innovációkat támogatja – ilyen volt például az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH) alap- és továbbképzési programjainak fejlesztése és kipróbálása, vagy az országosan is egyedülálló Kék Madár személyközpontú pedagógiai program beindítása a veszprémi Báthory Általános Iskolában.

A Professzionális tanári kommunikáció integráló iskolai környezetben, valamint a Tevékenységközpontú pedagógiák című továbbképzési programok közel 100 iskola pedagógusaihoz jutottak el.

További, a pedagógusképzés korszerűsítését szolgáló kutató-fejlesztő tevékenységre adott lehetőséget a 2009/2010-es tanév tavaszi félévében megkezdett „A Közép-Dunántúli Régió pedagógusképzését segítő szolgáltató és kutatóhálózat kialakítása” című projekt, amelyben a Neveléstudományi Intézet szerves egységeként a Dunaújvárosi Főiskolával és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolával együtt, a TÁMOP 4.1.2 számú program keretében vett részt a Központ.

2010 tavaszán a TÁMOP 3.3.3. program keretében konzorciumi partnerként megkezdtük a mesterszintű tanárképzésünkhöz szorosan kapcsolódó „Hálózatokkal együttműködő referenciaintézmény Söjtörön” című projektünket, amely a söjtöri Deák Ferenc Általános Iskolával és Napközi Otthonos Óvodával való kooperációnkat teszi lehetővé.

A neveléstudományi-szakmai kommunikáció keretében 2012-ig bilaterális együttműködést valósítottak meg a Tanárképző munkatársai a Konstanzi Egyetem (Universität Konstanz) Pszichológiai Fakultásán Dr. Georg Lind professzorral.

2009-ig az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada több egyetemén dolgozó oktatóval és kutatóval volt egyéni szakmai-tudományos kapcsolat a tanterv-fejlesztés és a kulcskompetenciák témakörében.

A határokon átívelő szakmai-tudományos kapcsolatok a 2009/2010-es tanévben még tovább bővültek a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományi Karának Humántudományi Tanszékével.

A szakmai kommunikáció szerves részét képezi a konferenciaszervezés. 2008 és 2009 áprilisában – hagyományteremtő jelleggel – került megrendezésre a Tanárképzés Napja I. és II. konferencia. Ennek létrehozásában a Tanárképző Központ olyan szervezetekkel működött együtt, mint a Magyar Pedagógiai Társaság Felsőoktatási Szakosztálya, az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet és a Tanárképzők Szövetsége. Ennek folytatása volt a III. (2012), majd a IV. Tanárképzés Napja (2014) rendezvény.

A 2009/2010-es tanévben a veszprémi Tanárképző Központ az Országos Neveléstudományi Konferencia szervezésében vett részt.

KULTÚRA 

2009 őszétől az O-épület első emeleti folyosóin megrendezésre került a „Tanul-O Galéria” című gyermek- és ifjúsági képzőművészeti kiállítás-sorozat, amely éveken keresztül a tanárképzésünkben közreműködő közoktatási intézmény ifjú alkotóinak biztosított bemutatkozási lehetőséget.

JÖVŐKÉP

Az osztatlan tanárképzés 2013-as bevezetésével új feladatok és célok megfogalmazását tette lehetővé. A még párhuzamosan létező, eltérő képzések koordinálása, a fél évről hamarosan egy évre növekvő tanítási gyakorlat új tartalmainak kidolgozása éppúgy ide tartozik, mint az életpálya-modellt segítő szakirányú továbbképzések kidolgozása (pl. mentortanár-képzés). Az egységes kontinuumként felfogott pedagógusképzésben a Tanárképző Központ feladatai, szerepköre és önmeghatározása is megváltozik: a pályára bocsátó, a pályán való beilleszkedést segítő és a pályán megtartó intézményként kell működnie. Ennek érdekében szorosabbra kell fűzni az együttműködést a közoktatási intézményekkel és azok pedagógusaival, mely kapcsolat ideális esetben egyenrangú partnerek kölcsönösen egymásra ható folyamataként definiálható, ahol a Tanárképző Központ támogató-segítő tudásközpontként képes funkcionálni.